Történet

A tanoncoktatás történetében hosszú időre II. József császár 1783-ban kiadott udvari rendelete, valamint a XIX. század második felében az Eötvös József kultuszminiszter által készített törvénytervezet határozta meg a teendőket. II. József a birodalmi érdekeket tekintette elsődlegesnek, míg Eötvös József terveit európai szelleme, humanista gondolkodása és igaz hazaszeretete sugallta.

A Mária Terézia által 1777-ben kiadott Ratio Educationis, és II. József már említett rendeletében is. Ebben jelölte meg a császár az iparosok-inasok rajztanításának célját, módját, eszközeit. Kiegészítésként egy lajstromot mellékeltek, ebben felsorolták azokat a szakmákat, amelyeknek elsajátításához a rajztanulást elengedhetetlenül szükségesnek tartották. Ezek a következők: kőműves, asztalos, bognár, ács, lakatos, ötvös, fazekas, esztergályos, paszományos, szerszámkészítő, takács, stb.

A század végén megkezdte működését az alsófokú ipari iskola. Ennek az iskolatípusnak a születése körül még Eötvös József bábáskodott. Eötvös iparostanonc oktatásra vonatkozó terveit Trefort Ágoston (1872. VIII. tc.) valósította meg.

1883. október 1-jén nyílt meg az iparostanonc iskola első évfolyama. Igazgatónak Szelestey Lajos ügyvédet, a közismereti tárgyak oktatására Borossay Dávid gimnáziumi tanárt, Bolla Józsefet és Varga Józsefet választották meg. A rajzoktatással Herz Dávid városi rajztanár foglalkozott.

Az 1884. évi XVII. törvénycikk körvonalazta az oktatás tartalmát, szervezeti felépítését és fejlődésének lehetőségeit. A tanoncok számára kötelezővé tették az iskola látogatását. A törvény előírta előkészítő osztályok szervezését is, ahova analfabéták, silabizálók és gyengén olvasók jártak. Egy-egy osztályban a heti órák száma 7 volt, ebből 4 közismereti, 3 pedig rajzóra.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1893-94-ben kibocsátott „Ipariskolák szervezete” című rendelet nagyobb átalakításokat hozott a tanoncképzésben. E rendelet végrehajtása során a tanoncokat szakmánként csoportosították és az oktatásra három napot vettek igénybe.

1898-ra a legszükségesebb szemléltető eszközökkel már rendelkezett az iskola. A szertár számára kőzet-, vas- és fagyűjteményt szereztek be. Rendelkezésre állt a kőműves, ács, asztalos és lakatos szakmák oktatásához szükséges tananyag. A rajzszertárban megtalálhatók voltak a legjobb lapminták és gipszöntvények a szabadkézi rajz oktatásához.

Az olvasási készség fejlesztését, az olvasottságot igyekeztek növelni azzal, hogy 1903-ban iskolai könyvtárat hoztak létre.

1907-ben a képviselőtestület és a város polgármesterének előterjesztése alapján tervbe vették az új, önálló ipariskola felépítését, mely az 1910/11-es tanévre nyílt meg. Az I. világháború viszont az iparostanonc oktatás további fejlesztését meghiúsította. A tanerők és a mesterek hadba vonulása megnehezítette az oktatást. A tanulólétszám ekkor 344 fő volt.

Az 1922. évi XII. törvénycikk az ipari foglalkozások legnagyobb részét képesítéshez kötötte. Az oktatás hatékonyságát növelte, hogy a nevelőket tanfolyamok hallgatására kötelezték. A mesterek a naptári év bármely időszakában szerződtethettek tanulókat.

A női iparostanonc iskolában a tanulók elsajátították a szabás-varrás alapvető műveleteit, kézimunkáztak, és 2-3 éves ipariskola után Pesten folytathatták a negyedik évfolyamot, melynek elvégzése után mestervizsga letételével „kézimunka-tanítói”oklevelet szerezhettek.

Az inasok képzésével a magánkisiparosok és kiskereskedők foglalkoztak. A segédvizsgákat az ipartestületek tartották.

A II. világháború után 1945 szeptemberében az ipariskola nyílt meg elsőként. A tanulók létszáma kb. 200 fő volt. A női ipariskola 1946-ban átalakult 4 évfolyamos ipari leány középiskolává, majd 1949-ben megszűnt. Az ipari iskolát 1948. július 1-ig – az államosításig - a város tartotta fenn.

Ekkor került az új tantervbe az anyag- és gyártásismeret, valamint a szakmai ismeret tantárgy oktatása. Az 1969. VI. törvény még nagyobb teret biztosított az elméleti oktatásnak.

Az 1970/71-es tanévben új 12 tantermes iskolát adtak át önálló tanműhellyel.

1988-tól elindult a szakközépiskolai képzés általános villanyszerelő, gépszerelő és ruhagyártó szakon, melyhez 1995-ben csatlakozott a faipari, és 1996 szeptemberétől a gázipari képzés. A végzős szakmunkástanulók legjobbjai 1994 szeptemberétől a szakmunkások szakközépiskolája kétéves nappali tagozatán szerezhettek érettségi bizonyítványt.

Iskolánk 1883-as fennállása óta kiemelkedő szerepet tölt be a térség szakképzésében. Az elmúlt időszakban jelentős változás történt a ezen a területen, melynek eredményeképpen napjainkban mind szakgimnáziumi, mind szakközépiskolai képzéseken tanulhatnak a diákok. Így számos szakmában középszintű, illetve emelt szintű OKJ-s szakképzettség szerezhető iskolánkban.

A színvonalas oktatást termeink nagy részében interaktív táblák segítik. Négy számítógépterem és korszerűen felszerelt tanműhelyek sora biztosítja a korszerű szaktudás elsajátításának lehetőségét. Ezek folyamatos fejlesztésére az intézmény kiemelt figyelmet szentel.

A Pápai Szakképzési Centrum tagintézményeként nyitottak vagyunk a gazdaság mindenkori igényeire, szükségleteire, igyekszünk szoros kapcsolatot ápolni a hiányszakmák oktatására igényt tartó intézményekkel, cégekkel, ezért folyamatosan részt veszünk az iskolai rendszerű felnőttoktatás munkájában is. Az együttműködésre jó példa a gyakorló ápoló képzés, melynek gyakorlati oktatását a pápai Gróf Esterházy Károly Kórház és Rendelőintézettel közösen szervezzük meg, így segítve jelenlegi hiányszakma minél előbbi feltöltését. A városunkban és annak vonzáskörzetében működő cégekkel is hasonló együttműködést igyekszünk kialakítani. A felnőttoktatás keretében a közelmúltban számos szakmában tudtuk kínálatot nyújtani az önmagukat képezni, fejleszteni kívánó felnőtteknek számára is. Emellett a Kormányhivatallal együttműködve rendszeresen felnőttképzéseket is indítunk különböző szakmákban.

Célunk a jövőben is az - legyen szó akár a nappali rendszerű oktatásról, vagy a felnőttoktatásról, akár a felnőttképzésről -, hogy az iskolánkban tanított szakmákat a gazdaság piaci igényeire reagálva válasszuk ki, fenntartónk segítségével megteremtve az oktatás személyi, anyagi és technikai feltételeit.

A mindenkori képzési kínálatot az iskola felvételizőknek szóló linkjén lehet megtalálni.

2018. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit az intézmény sümegi telephelye is, ahova a környék szakképesítést szerezni vágyó fiataljait a nappali rendszerű képzésbe, illetve a felnőtteket az esti munkarend szerinti felnőttoktatásba várjuk.